Folyamatban lévő munkálatok

Folyamatban lévő munkálatok. Elakadt munkálatok és további tervek.

 A Kárpát-medencei nyelvi kutatóállomás-hálózat, a Termini létében és tevékenységében alapvető fontosságú a folyamatosság, az alapvető programok folyamatos végzésének biztonsága. Elsősorban a közös alapkutatásokat tekintjük ilyeneknek, de azokat a tervezéshez és alkalmazáshoz tartozó témákat is, amelyek hosszabb időt, több kutató közreműködését igénylik. Az intézmények és a hálózat viszonylagos biztonságából hiányzik egy lényeges elem: a források biztonsága legalább alapszinten, fiatalok egzisztenciális biztonsága fő állású kutatóként. Ez a hiány okozza elsősorban, hogy fontos programjaink lelassulnak, vagy el is akadhatnak (mint például a kisebbségi oktatás nyelvi vonatkozásainak folyamatos vizsgálata, a magyar földrajzi nevek sztenderdizálása távlati program keretében).

E bizonytalanság ellenére folyamatosnak tekinthető minden régióban a kétnyelvűséggel és a nyelvi kontaktusokkal kapcsolatos jelenségek vizsgálat (ebbe beleértve a nyelvcserét és a nyelvi revitalizációt is). Folyamatosan történik a közös lexikális és más jellegű korpuszok anyagának gazdagítása, egyre pontosabbá válik ebben a munkában az elemzés és a minősítés, és mindez a modern nyelvtechnológia eszközeivel. Nem változott a hálózati munkatársaknak az a szándéka és igénye, hogy az általuk vizsgált kisebbségi nyelvváltozatok közhasználatú elemei bekerüljenek a magyar nyelv készülő szótáraiba és kézikönyveibe. (Ehhez azonban a magyarországi kiadók és nyelvész kollégák részéről nem mindig van meg a szükséges fogadókészség.) Mint ahogy az is természetes, hogy lehetőségeik szerint segítik az Új magyar nyelvjárási atlasz terepmunkálatait, ez is hozzátartozik a határtalanításhoz.

Az egyes régióban élő, ott dolgozó munkatársak azt is természetesnek tartják, hogy tevékenységüknek hatásosnak, eredményesnek kell lennie a helyi közösség nyelvhasználatának bátorításában, kétnyelvű és más szótárakkal, kézikönyvekkel, napi közönségszolgálattal kell támogatniuk minden olyan igényt, amely a nyelvhasználattal kapcsolatos.

Noha nem sikerült úgy előre lépni, ahogy korábban tervezték, a hálózat munkatársai nem mondtak le arról a hosszabb távú, közös programról, amelynek célja a Kárpát-medencei magyar földrajzi nevek sztenderdizációja. Elsősorban a pályázati források szűkülése az oka annak, hogy nem tudtak a kívánt ütemben előre haladni. Mint közismert, Trianon után a Magyarországon kívüli földrajzi nevek használatának hatósági szabályozása mint folyamatos szakmai és államigazgatási feladat átkerült az utódállamok hatáskörébe. Ennek első és általános következménye az volt, hogy a továbbiakban mindenütt figyelmen kívül hagyták a magyar nyelvi és névtani szempontokat, többnyire a helyi magyar névhasználat gyakorlatát és a történeti hagyományt is. A többszöri államhatalom-változás, a politikai rendszerek változása folyamatosan összekuszálta, jobb esetben figyelmen kívül hagyta a “nemhivatalos”-nak számító magyar neveket. Jelenleg a szomszédos államokban kiadott hegy-és vízrajzi térképeken szereplő államnyelvi domborzati nevek egy részének egyáltalán nincs magyar megfelelője, sok esetben viszont magyarországi kiadványokból az egyes terepalakulatoknak több magyar neve is kimutatható. A századvégi kedvező változások a kisebbségi nyelvek státusának javulásával bizonyos feltételekkel engedélyezte e nevek nyilvános használatát. (Kérdés, hogy a nyilvánosság mennyire tekinthető hivatalosnak). Az ezzel kapcsolatos hatósági kodifikációt, a névjegyzékek jóváhagyását viszont az egyes államok államigazgatási testületei végezték el (néha akadémiai intézmények bevonásával). Ebből szinte teljesen kimaradtak a szakmailag kompetens helyi szakemberek, testületek.

A kuatatóállomások távlati célja, hogy összegyűjtse a Kárpát-medencei földrajzi nevek teljes korpuszát, rögzítse az egyes nevek pontos denotátumát, illetve államnyelvi megfelelőjét, egységesítse magyar névalakjukat, helyesírásukat, kidolgozza a névalkotás és névhasználat közös szabályait.

A sztenderdizáció közös alapelveiként a következő szempontok figyelembevétele merült fel: 1. a helyi magyar névhasználat (beleértve ebbe az illető helységnévnek a helybeliek által követett ragozási sémáit); 2. a történeti hagyomány; 3. a magyar helységnévadás és -használat általános szabályai (beleértve ebbe a helységnevek írásmódjára, helyesírására vonatkozó szabályokat). A több évre tervezett kodifikációs tevékenység három szakaszban valósulhatna meg: Először kodifikálni kell az egyes régiókon belüli helységneveket, a területi adminisztratív egységek nevét, valamint a legfontosabb tájneveket (beleértve ebbe az illető régió nem magyar lakosságú, de magyar névvel is megjelölt helységek nevét, valamint a nem latin betűs nevek átírását). Másodszor egyeztetni kell a külső régiókban használt neveket a névadás, névhasználat, névforma szempontjából Harmadszor össze kell vetni és lehetőség szerint egyeztetni kell mindezeket a magyarországi hivatalos nevekkel, névadási és névhasználati elvekkel és gyakorlattal.

A már korábban megfogalmazott elképzelés szerint ebben a programban folyamatosan részt venne a Magyar Földrajzinév-bizottság, az MTA Nyelvtudományi Intézete és a Debreceni Egyetem Magyar nyelvészeti tanszéke. Ez volt az egyik fő témája annak a műhelytalálkozónak, amelyet 2007 aug. 30.–szept. 2. között tartottunk Debrecenben. Erdélyben a település- és a tájnevek rendszeres gyűjtése folyik. Kárpátalján elkészült egy elektronikus Kárpát-medencei földrajzinév-azonosító adatbázis, amely helyi földrajzi nevek adott államnyelvi és magyar névváltozatait tartalmazza: a településeknél nagyobb adminisztratív-közigazgatási egységek neve; tájnevek; a földfelszín természetes alakulatainak a megnevezései (domborzati nevek, víznevek).

Szintén a SZTANYI közeli tervei között szerepel a román–magyar oktatásterminológiai szótár anyagának bővítése, a szótár magyar–román változatának megszerkesztése, részben ezzel párhuzamosan a magyar–roman kulturális szótár anyagának gyűjtése.

Közelebbről létrejött együttműködés keretében a kolozsvári Kisebbségkutató Intézettel a továbbiakban is közreműködik abban a törekvésben, hogy az állami és az önkormányzati adminisztrációban Romániában minél szélesebb körű legyen a magyar nyelv használata. Közreműködik (szintén ezzel az Intézettel) egy, az egész régióra kiterjedő reprezentativ szociológiai és szociolingvisztikai vizsgálatban

A Gramma Nyelvi Iroda a már említett hosszú távú kutatási programot kívánja folytatni, kiegészítve a munkatársak egyéni kutatási terveivel. A Fórum Kisebbségkutató Intézet által jegyzett Magyarok Szlovákiában című kiadványsorozat keretében önálló reprezentatív kötetet terveznek, amely az eddigi kutatások eredményeit összefoglalva és újabbakkal kiegészítve a korábbi feldolgozásoknál átfogóbb, mélyebb és árnyaltabb képet nyújtana a szlovákiai magyarság jelenlegi nyelvi helyzetéről, nyelvhasználatáról.  Egy másik tervezett kiadványuk az eddigi gyakorlati nyelvtervező, nyelvi ismeretterjesztő tevékenység eredményeit összefoglaló nyelvi tanácsadó szótár.

A Hodinka Antal további kutatási programjai Kárpátalján:

1. A magyar nyelv a Kárpát-medencében c. kutatási program követő kutatása (Csernicskó István). A kutatási program célja egy valóságos idővizsgálat lebonyolítása, az 1996-ban végzett ún. RSS vizsgálat ismétlése. 2006-ban megtörtént a kérdőív újrakérdezése 594 fős mintán. Jelenleg az adatok elemzése folyik.

2. Magyar nyelvű oktatás a kisebbségi régiókban (Csernicskó István és Beregszászi Anikó). A 2005-ben indult közös, három évre tervezett kutatás célja az, hogy átfogó képet kapjunk a kisebbségi magyar oktatási intézmények nyelvi viszonyairól, az oktatás és az anyanyelvhasználat kapcsolatrendszeréről, az anyanyelvi, a többségi nyelvi, valamint a tanult idegen nyelvi kompetenciák milyenségéről, a kétnyelvűség típusairól és működéséről.

3. Nyelvek a nyelvhasználati színtereken. A 2006-ban indult program több egyéni kutatást is magában foglal, melynek célja a nyelvek presztízsének, és a kárpátaljai magyarok kódválasztási stratégiájának feltárása a különböző nyelvi színtereken az interperszonális kommunikációs szituációktól a hivatalos nyelvhasználati szféráig: látható kétnyelvűség (kétnyelvű feliratok, hirdetmények, utcanév-táblák) és a hallható kétnyelvűség (hanganyagok).

Az Imre Samu Nyelvi Intézet részben a közös projektekben vesz részt, részben pedig szervezi saját programjait. Így az Intézet részt vesz a Termini Kutatóhálózat kutatási programjában, annak ütemezése szerint. Ebben a keretben történik a határon túli magyar lexikális adatbázis bővítése, azaz az államnyelvi eredetű közvetlen kölcsönzések – kontaktuselemek – további gyűjtése és feldolgozása. Az államnyelvi kölcsönszavakból összegyűjtött ht-adatbázis három kisrégiós anyagának karbantartása, bővítése és fejlesztése.

Az őrvidéki szavak gyűjtését Szoták Szilvia, a muravidéki munkát Kolláth Anna, a horvátországi szógyűjtést ®agar-Szentesi Orsolya végzi és koordinálja. Ezen kívül Kolláth Anna a ht szavak diáknyelvi rétegének használati gyakoriságát, kodifikálását vizsgálja kérdőív segítségével, Szoták Szilvia hasonló gyakorisági vizsgálatot végez az Őrvidéken: A 2008 nyarán három burgenlandi településen (Felsőőr, Alsőőr, Őrisziget) lekérdezett 50 mondatos kérdőív 73 kontaktuselemet tartalmazott, s közel százan töltötték ki. A feldolgozott eredmények publikálása folyamatos.

Kolláth Anna és Szoták Szilvia is bekapcsolódott az Új magyar nyelvjárási atlasz gyűjtőmunkálataiba az általuk kutatott két kisrégióban. Egyelőre elakadt a tervezett muravidéki tájszótár szerkesztése.

Intézeti munka keretében Szoták Szilvia a Burgenlandi magyar szókincstár összeállítását tervezi. A vizsgálat középpontjában Imre Samu Felsőőri tájszótárának „felülvizsgálata” áll. “Terveink szerint megnéznénk, hogy mely szavak élnek még a köztudatban, s melyek felejtődtek el. Imre Samuval ellentétben a gyűjtést nem csak a felsőőri reformátusok között végeznénk, hanem Pulyán, Szigeten és Alsóőrben is. Az élő nyelvi vizsgálatból a leggyakoribban használt államnyelvi kontaktuselemek sem maradnának ki.”

Szintén ő Nyelvi örökségünk címmel az ORF Burgenlandi Stúdiójának közreműködésével gyűjtőmunkára agitálja a hallgatókat. Arra kérték a rádió hallgatóit, küldjenek szüleiktől, nagyszüleiktől hallott régi szavakat, kifejezéseket. A felhívás célja az őrvidéki tájszavak listájának bővítése, ugyanakkor szeretnék fókuszba állítani az őrvidéki magyarság nyelvét, s felhívni a figyelmet arra a nyelvi örökségre, amely évszázadok óta fenn tudott maradni, jövője azonban veszélyeztetve van.
Az ORF-fel közös tervek között szerepel egy olyan hanganyag összeállítása cd-n, amelyen burgenlandi magyarok szólalnak meg településük dialektusában.

A 2008. szept. 13-án megtartott konferencián elhangzott előadások megjelentetését tervezik. „Szeretnénk ezt a kötetet a szakmán és az őrvidéki magyarságon túl az osztrák közönségnek is eljuttatni azzal a céllal, hogy felhívjuk a figyelmet a 2001-es cenzus alapján Ausztria legnagyobb lélekszámú kisebbségévé nőtt magyarság burgenlandi részének nyelvi helyzetére.”

Szintén az ISNYI tervei között szerepel egy, a kisrégiókban sorra kerülő „házikonferencia-sorozat”: Kétnyelvű oktatási modellek címmel. Az elsőt 2009 májusára tervezik a Muravidéken, valószínűleg Dobronakon.

 

Az Intézetek elérhetősége:

 

Gramma Nyelvi Iroda

www.gramma.sk

E-mail: Ez az e-mail cím védett a spamkeresőktől, engedélyezni kell a Javascript használatát a megtekintéshez

Tel.: +421 31 550 42 61

fax: +421 31 550 42 62
                   Bacsák utca 240/13, 929 01 Dunaszerdahely

Hodinka Antal Intézet

http://195.137.254.90/egysegek/kutatomuhelyek/magyarsagkutato/index.html

E-mail: Ez az e-mail cím védett a spamkeresőktől, engedélyezni kell a Javascript használatát a megtekintéshez ;

Tel.: +380 3141 429 68, 137-es mellék (külföldről),

8 241 429 68, 137-es mellék (Kárpátalján belülről).

fax: +380 3141 234 62

90200 Beregszász, Kossuth tér 6., Ukrajna. Hodinka Antal Intézet.

 

Imre Samu Nyelvi Intézet

www.isnyi.org

E-mail: Ez az e-mail cím védett a spamkeresőktől, engedélyezni kell a Javascript használatát a megtekintéshez

Tel.:  +43 3352 31 287 0
Fax.: +43 3352 31 287 14
A-7501 Alsóőr / Unterwart  230

Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

www.sztanyi.ro

E-mail: Ez az e-mail cím védett a spamkeresőktől, engedélyezni kell a Javascript használatát a megtekintéshez

Tel.: +40 364 100729

400306 Kolozsvár (Cluj–Napoca), str.  Jon Ghica, nr. 12.