Közös munkák PDF Nyomtatás E-mail

Melyek a hálózati munka közös témái (programok, elméleti, módszertani háttérmunkálatok; a határtalanítással kapcsolatos szótárak, korpuszok és publikációk)?

Modern szótárak, lexikológiai, lexikográfiai tanulmányok vagy akár leíró nyelvészeti vizsgálatok ma már nem nélkülözhetik a nyelvtechnológiai hátteret. A Magyar Nemzeti Szövegtár (MNSZ) munkálatai 1998 elején kezdődtek el az MTA Nyelvtudományi Intézetének akkori Korpusznyelvészeti Osztályán Váradi Tamás vezetésével. A cél egy 100 millió szavas szövegkorpusz létrehozása volt, amely lehetőségeihez mérten reprezentatívan tartalmazza a mai magyar nyelv jellegzetes megnyilvánulásait. A munkálatok 2002-től a Kárpát-medencei Magyar Nyelvi Korpusz projekt keretében, a „határtalanítás” jegyében, kiegészültek a teljes Kárpát-medence magyar nyelvhasználatára kiterjedő gyűjtéssel. Itt a cél egy 15 millió szavas határon túli korpusz létrehozása volt. A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet (a továbbiakban: SZTANYI) munkatársai 2003–2005 között a tervezett 6 milliónyi szövegszónál jóval több adattal (összesen 8,9 millió szövegszóval)  gazdagították a korpuszt. A Gramma Iroda vállalta, hogy 2003-2005 között 4 millió szövegszót gyűjt össze (az MNSz jelenleg 9,5 millió szövegszót tartalmaz a szlovákiai nyelvváltozatokból). A Hodinka Antal Intézet feladata az volt, hogy 3 millió szóval bővítse a korpuszt. A gyűjtött anyag öt kategóriát kellett, hogy felöleljen: sajtó/újságok, tudományos ismeretterjesztő irodalom, szépirodalomi szövegek, hivatalos nyelv, beszélt nyelvi anyag. A projekt 2005 novemberében fejeződött be, és így a külső régiók nyelvváltozataival kiegészülve valóban Kárpát-medenceivé és nemzetivé vált a Magyar Nemzeti Szövegtár. A nyelvi irodák és a Korpusznyelvészeti Osztály együttműködésének köszönhetően az első olyan magyar nyelvi korpusz jött létre, amely a magyarországiak mellett a határon túli magyar nyelvváltozatokat is felöleli. http://corpus.nytud.hu/mnsz/

Közös kutatásaink fő programja, amelynek eredményeit a nyelvi tervezés közvetlenül hasznosíthatja: a határon túli magyar nyelvváltozatok leírása, különös tekintettel a szókincsre, ezzel kapcsolatos lexikológiai munkálatok: a magyar nyelv “határtalanítása”. A határon túli magyar nyelvváltozatok leírása szempontjából áttörést jelentett a Magyar értelmező kéziszótár 2003-ban megjelent második, átdolgozott kiadása, ugyanis ebbe erdélyi, felvidéki és kárpátaljai magyar szavak és szójelentések is bekerültek. A határtalanítási program célja, hogy az újonnan megjelenő magyar szótárak mindegyike az egész magyar nyelvterületről tartalmazza azokat az elemeket, amelyeknek helyük van a magyar nyelv szótáraiban, hogy így azok valóban “magyar” és ne csak “magyarországi” nyelviek legyenek. Ennek mintegy előmunkálata folyt 2003 és 2006 között intenzív szógyűjtéssel, 2006-ban, valamint 2007-ben már egy gazdag, több mint 2000 szócikket számláló szójegyzék került fel az internetre.

A nyelvi irodák összehangolt tevékenységének köszönhetően ez az online adatbázis létrejött, folyamatosan bővül, és az interneten megtekinthetők részadatok ebből a korpuszból. Ennek a “határtalanítás”-nak nevezett programnak az elméleti megalapozását és irányítását Lanstyák István végezte és végzi. 2008-ban a kutatóhelyek együttes munkájának eredményeképpen a ht-lista komplex nyelvi adatbázissá alakult át: létrejött a Termini nevet viselő on-line adatbázis, amely valamennyi határon túli régióból tartalmaz szótározott szókészleti egységeket. Jelenleg több mint 3000 szócikket tartalmaz.

Az erdélyi szóanyag egyes jellemzőinek további kódolása, a lexikai elektronikus adatbázis internetes változatának gondozása és továbbfejlesztése, új szócikkekkel való gazdagítása, valamint az elektronikus adattár folyamatos karbantartása a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet folyamatos feladata. Az Intézet vállalta, hogy nemcsak az erdélyi anyagot, hanem a hét külső régióból származó valamennyi adatbázist egységes kezelőfelületen közzéteszi, és folyamatosan gondozza az interneten. Juhász Tihamér nyelvész-informatikus munkatársunknak köszönhetően ez meg is történt 2007-ben (http://ht.nytud.hu).

            Az előbbiekben bemutatott, összehangolt lexikográfiai munkának köszönhetően több magyarországi kiadású szótárba kerültek be határon túli reprezentatív lexikai elemek. A már említett Magyar értelmező kéziszótáron kívül ezek a következők: 1.  az Osiris Helyesírás számára készített település- és intézményneveket tartalmazó szójegyzékek, 2. az Osiris Idegen szavak szótára és annak későbbi diákkiadása számára készített szócikkek, 4. az Értelmező szótár+ számára készített önálló szócikkek, jelentések, szinonimák. A kutatóállomások közös programja volt 2006-ban a MorphoLogic Kft. magyar helyesírás-ellenőrző szoftverének a kisebbségi régióból származó helységnevekkel való gazdagítása. (Ez a számítógépes program a Microsoft Office termékcsomagban használatos Windows Word, illetve Quark XPress helyesírás-ellenőrzőjeként ismeretes.) A SZTANYI munkatársai által összeállított névanyagban valamennyi erdélyi város- és falunév szerepel és ezek a közeljövőben beépülnek a legújabb helyesírás-ellenőrző programba. Például csak az erdélyi anyag több mint 3000 településnévből áll, és ebből valamennyi bekerült a tervezett programcsomagba, és ennek köszönhetően a magyar helyesírás-ellenőrző az erdélyi magyar településnevek helyesírását, toldalékolását is ismerni fogja.

2004-2005-ben közös programunk volt a kisebbségi oktatás jogi, intézményi és nyelvi helyzetének, feltételeinek a vizsgálata. Ez a kutatás csak részben valósult meg, eredményeiről a közeljövőben megjelenő kötet számol be. Az Erdélyre vonatkozó kutatást Péntek János és Foris Ferenczi Rita végezte, a felvidékit Szabómihály Gizella, a kárpátaljait Orosz Ildikó, Beregszászi Anikó, Csernicskó István és Bátyi Szilvia, a vajdaságit Gábrity Molnár Irén, Göncz Lajos és Bene Annamária, a szlovéniait Kolláth Anna, az ausztriait Szoták Szilvia, az elkészült összefoglaló tanulmányokat is ők írták.

A Gramma munkatársai elemezték a magyarnyelv-tanterveket és tankönyveket, a kétnyelvű gyermekek szövegértésének fejlődését, a szlováknyelv-oktatást, a pedagógiai mérések eredményeit, az iskolai szakszótárakat, a tankönyvfordítások színvonalát stb. Ezekből a témákból a programban részt vevő Misad Katalin, Simon Szabolcs, Szabómihály Gizella és Vančo Ildikó számos tanulmányt publikált, a magyarnyelv-oktatás korszerűsítése volt a témája a  IV. Gramma Nyelvészeti Napoknak (2005). A magyarnyelv-oktatáson belül a nyelvművelés kérdéséről a Nyelvtudományi Intézet nyelvművelő osztályával külön szekciót és kerekasztal-beszélgetést szerveztek a 2008. évi MANYE-konferencián.

A vizsgálatok azt mutatják, hogy a fordított tankönyvek nagy hiányossága a nem megfelelő szakszóhasználaton túl az, hogy bennük csak a szlovákiai eredetű példák és források szerepelnek, így nem ösztönzik a magyar diákokat arra, hogy magyar nyelvtudásukat hasznosítva magyarországi forrásokból bővítsék ismereteiket. Ez a felismerés vezetett ahhoz, hogy a komáromi székhelyű Szakképző és Felnőttképzési Intézettel együtt 2008-ban két tankönyvet is kiadjon a Gramma: az egyik szlovák–magyar üzleti levelezés tankönyv (e-learning program keretében kibővített mintatárral hozzáférhető), a másik  kiadvány a szlovákiai és a magyarországi munkajogi-munkaügyi és társadalombiztosítási rendszert mutatja be (mindkettő szerzője Szabómihály Gizella).

Kolláth Anna folytatja a muravidéki kétnyelvű oktatás kutatását.