A ht-online jellege


A ht-online mint „idegen szavak szótára”
A ht-online mint általános szótár
A ht-online mint a mai magyar nyelv szótára
Stílusrétegek a ht-online-ban
Tulajdonnevek a ht-online-ban
Betűszók a ht-online-ban
A címszó önálló szó vagy állandósult szókapcsolat
A címszó helyesírása
A szócikkek típusai
A ht-online mint adatbázis és munkaeszköz


A ht-online mint "idegen szavak szótára"
A ht-online a határon túli magyar nyelvváltozatok közhasználatú szókészleti elemei -- szavai és állandósult szókapcsolatai -- közül azokat tartalmazza, amelyeknek legalább az egyik tagja idegen eredetű szó; ilyen értelemben szótárunk jelenlegi formájában egyfajta "idegen szavak szótára". A szótárunkban található szavak számottevő része az adott ország államnyelvéből származó kölcsönszó. A kölcsönszók elkülönítése a kétnyelvű beszélők által alkalmilag használt vendégszóktól (átadó nyelvi, meg nem honosodott elemektől) nem mindig könnyű; kölcsönszónak főleg azokat a szókészleti elemeket tekintjük, amelyeket az államnyelvet nem vagy csak kevéssé ismerő beszélők is rendszeresen használnak, amelyeket sokszor az átadó nyelvet jól ismerő beszélők is magyarosan ejtenek, s amelyeknek közmagyar vagy magyarországi magyar megfelelőjét nem minden esetben ismerik, vagy ha ismerik is, viszonylag ritkán használják. A kizárólag valamely ht régióban élő "idegen" szavakon és állandósult szókapcsolatokon kívül azok a szókészleti egységek is megtalálhatók benne, amelyek Magyarországon is használatosak ugyan, de más jelentésben, jelentésárnyalatban és/vagy más stílusértékben.
Vissza az oldal tetejére

A ht-online mint általános szótár
A ht-online általános szótár, azaz a szóanyag kiválogatásában nem korlátozódik a nyelv valamely sajátos változataira (dialektusaira, regisztereire), hanem elvileg minden nyelvváltozatból merít. Mindenekelőtt azok a szókészleti egységek kerültek bele, amelyek az adott állami nyelvváltozatban (pl. az erdélyi vagy a felvidéki magyarban) többé-kevésbé közhasználatúak. Közhasználatúnak azokat a szavakat és állandósult szókapcsolatokat tekintjük, melyeket az adott ország (pl. Románia, Szlovákia, Ukrajna) magyarlakta területeinek nagy részén a beszélők számottevő hányada használ vagy legalábbis ismer. Ebből következően a szótár nem vagy csak csekély hányadban tartalmaz olyan szavakat, amelyek csak egy-egy kisebb nyelvjárásterületen élnek, ill. csak valamely marginális szakma, foglalkozási ág sajátos, a kívülállók által nem vagy alig ismert szókincséhez tartoznak. A különféle tudományszakok, szakmák, foglalkozási ágak, kedvtelések, sportok stb. szókincséből elsősorban azokat az elemeket tartalmazza szótárunk, melyekkel az adott tudományon, szakmán, foglalkozáson stb. kívül állók is találkozhatnak, amelyek sokuk passzív szókincsébe beletartoznak.
Vissza az oldal tetejére

A ht-online mint a mai magyar nyelv szótára
A ht-online alapvetően a mai magyar nyelv szótára, de a "mai magyar nyelv" fogalmát rugalmasan kezeljük, s elvileg minden olyan szót felveszünk, amely Trianon után került be a magyar nyelv határon túli változataiba vagy Trianon után változott meg számottevően a jelentése és/vagy a stílusértéke, tehát azokat is, amelyek azóta kikoptak a használatból. (A Trianon után bekerült szavak egy része a második világháború utáni nagy társadalmi, gazdasági, művelődési változások nyomán szorult háttérbe, egy másik rétege pedig az 1980-as és 1990-es évek fordulóján bekövetkezett rendszerváltás következtében.) Szótárunkba szívesen vesszük fel az egészen új szókészleti elemeket is, amennyiben használatuk legalább egy korosztály nyelvhasználatában elterjedtnek mondható. A "szótárérettség" kritériumát nem alkalmazzuk olyan aggályosan, mint a nyomtatott szótárak, hiszen ha egy szóról "menet közben" kiderül, hogy mégsem volt "szótárérett", az adatbázisból egy gombnyomással eltüntethető.
Vissza az oldal tetejére

Stílusrétegek a ht-online-ban
A ht-online -- általános jellegéből következően -- nemcsak a standard nyelvváltozathoz tartozó, a formális írásbeliségben, a publicisztikában, a szépirodalomban sűrűn előforduló szókészleti elemeket tartalmazza, hanem a hétköznapi beszélt nyelv írásban ritkán használt, sokszor mind a nyelvművelők, mind pedig a beszélők egy része által erősen megbélyegzett elemeit is. Mivel a magyar anyanyelvű határon túli beszélők nem elhanyagolható hányada erőteljesen ki van téve az államnyelv hatásának (pl. azért, mert államnyelvű iskolába jár vagy járt; mert vegyes házasságból született vagy vegyes házasságban él; mert olyan településen él, ahol a lakosság zöme államnyelvű), a ht-online kisebb mértékben olyan szavakat és szójelentéseket is tartalmaz, amelyeket főleg -- de nem kizárólag -- az ilyen nyelvi hátterű beszélők használnak, s amelyek a többi beszélő számára mindegy "idegenes" stílusértékűek. A többségi nyelvben domináns beszélők nyelvhasználatából származó sajátos elemek felvételének azonban erőteljes korlátot szab az a föntebb említett tény, hogy a ht-online általános, nem pedig rétegnyelvi szótár.
Vissza az oldal tetejére

Tulajdonnevek a ht-online-ban
A ht-online elsősorban közneveket tartalmaz; a tulajdonnevek közül a személy- és a helyneveket nem vettük föl (sem pedig a belőlük képzett mellékneveket), az adott régióban közkeletű intézményneveket viszont igen. Szintén felvesszük a címszavak közé azokat a közkeletű márkaneveket, amelyek köznévszerűen használatosak. (A márkanevek száma a legtöbb régióban még nagyon alacsony, de a jövőben az eddiginél jóval nagyobb figyelmet szeretnénk nekik szentelni, mivel a közkeletű élelmiszeripari termékek és használati tárgyak hagyományos márkanevei a beszélők életének szerves részei, sok esetben nagy gyakoriságú, mindenki által jól ismert, ráadásul sokszor nagyon is az adott régióhoz kötődő elemek.)
Vissza az oldal tetejére

Betűszók a ht-online-ban
Az, hogy a szó milyen szóalkotási eljárással keletkezett, nem játszott szerepet a válogatásban, így a ht-online bőségesen tartalmaz átadó nyelvi eredetű betűszókat (mozaikszókat, ill. panelszókat) is. Olyan közmagyar betűszók is előfordulnak benne, amelyeknek a ht kiejtése a többségi nyelv hatására eltér a közmagyartól.
Vissza az oldal tetejére

A címszó önálló szó vagy állandósult szókapcsolat
A ht-online címszava mindig valamely lexéma, azaz szó vagy állandósult szókapcsolat, tehát toldalékokat (képzőket, jeleket, ragokat) vagy képzőszerű elő- vagy utótagokat (egyelőre) címszóként nem tartalmaz (eleve elenyésző azoknak a toldalékoknak vagy toldalékszerű alakulásoknak a száma, amelyek Trianon után kerültek volna be a magyar nyelv ht változataiba). Szemben értelmező szótárainkkal, amelyek kerülik az állandósult szókapcsolatok címszóvá emelését, s igyekeznek őket valamelyik összetevőjük szócikkébe rejteni, mi az önálló lexémának érzett szókapcsolatokat a legtöbb esetben önálló szócikkben helyeztük el. Aki a szókapcsolatot mégis valamelyik összetevőjének szócikkében keresné, azt a szócikk végén található utalás eligazítja.
Vissza az oldal tetejére

A címszó helyesírása
A címszók helyesírása szótárunkban gyakrabban okoz gondot, mint a köznyelvi szótárakban. Ennek az az oka, hogy a beszélt nyelvi jellegű ht szavak sokkal ritkábban jelennek meg írásban (és különösen a nyomtatott írásbeliség termékeiben), mint a hasonló stílusértékű közmagyar társaik, így aztán sokuknak nincs a közösség által szentesített írásmódja. Vannak köztük olyanok is, amelyeket a beszélők egy része nem is tart magyar szónak, így átadó nyelvi helyesírással írja le (ha egyáltalán magyar szövegben leírja), míg mások ugyanazokkal a szavakkal kapcsolatban alapvetően a kiejtés szerinti írásmódot alkalmazzák, de előfordul, hogy ezen belül a variálódásnak is tere van (pl. bizonyos hasonulások jelölése vagy nem jelölése tekintetében). A közösség által szentesített írásformával nem rendelkező szavak esetében igyekszünk a magyar helyesírási hagyomány szellemében eljárni. Ennek értelmében a közkeletű, meghonosodottnak tekinthető beszélt nyelvi elemeket általában magyarosan írjuk, azoknál azonban, amelyek inkább a hivatali élethez tartoznak -- ezek nemegyszer a közmagyar műveltségszókkal állíthatók párhuzamba --, bizonyos esetekben megtartjuk idegenes írásmódjukat. Eléggé általános az idegenes írásmód az állandósult szókapcsolatokban. Nincs természetesen ilyen választási lehetőségünk a kárpátalji magyar szókészleti elemek esetében, ahol az átadó nyelv cirill betűs, így e szavakat és szókapcsolatokat meghonosodottságuk mértékétől és nyelvi jellegüktől függetlenül magyarosan írjuk. A vajdasági magyar szavaknál is könnyen indokolható a magyaros írásmód a szerb nyelv cirill betűs írásmódjával, bár a helyzetet itt bonyolítja, hogy e szavaknak bevett latin betűs írásváltozata is létezik. Ha a szó kiejtése nem vezethető le egyértelműen az írásformából, a címszó után a kiejtést is feltüntetjük.
Vissza az oldal tetejére

A szócikkek típusai
A ht-online a szavakat szócikkekben dolgozza fel. A szócikkek többsége önálló szócikk, azaz a címszóra vonatkozó minden szótárazott információ megtalálható benne, többféle szerkezeti egységbe rendezve. A kisebb számú utaló szócikk a címszón kívül csupán utalást tartalmaz arra az önálló szócikkre, amelyben a címszóra vonatkozó információk megtalálhatók. Utaló szócikkbe általában egyes címszók írásváltozatai kerültek, amelyek tehát kiejtésben nem, csak írásmódjukban különböznek a szócikk fő helyén szereplő címszótól. (A mind írásmódban, mind kiejtésben különböző alakváltozatokat viszont önálló szócikkekben helyeztük el, ill. helyezzük el folyamatosan.)
Vissza az oldal tetejére

A ht-online mint adatbázis és munkaeszköz
A ht-online nemcsak a nyomtatott szótáraktól különbözik, hanem az internetes online szótáraktól is. Ennek Janus-arcúsága az oka, az, hogy a ht-online kettős szerepet tölt be: más-más arcát mutatja a látogatónak attól függően, hogy az regisztrálatlan vagy regisztrált külső felhasználó-e vagy pedig a ht-online munkatársa, ún. fejlesztő, ill. más olyan szakember, aki fejlesztői jogosítványokkal rendelkezik. A külső felhasználók számára a ht-online betűrendbe szedett szavak gyűjteményeként, azaz többé-kevésbé szokványos szótárként működik: megtalálhatók benne mindazok az adatok, amelyekre az átlagos szótárhasználóknak szükségük van (pl. a címszó írásváltozatai, kiejtése, szófaja, eredete, fogalomköri minősítése, stílusértéke, jelentése). Ugyanakkor a ht-online több olyan típusú adatot is tartalmaz, amelyek nem szoktak szótárakban szerepelni (pl. a címszó alaki szerkezete, valamely kölcsönszótípushoz való tartozása, nyelvészeti feldolgozására vonatkozó bibliográfiai adatok). Ezeket az adatokat a ht-online a külső felhasználók számára meg sem jeleníti. Ez tehát a ht-online másik arca, ettől adatbázis a ht-online. Amit viszont a külső felhasználó is jól érzékel, az a példamondatok szokatlanul nagy -- és folyamatosan növekvő -- száma a szótár szócikkeinek egy részében, továbbá a példamondatok típusának gondos jelölése, amely egészen szokatlan eljárás a szótárirodalomban. Talán épp a példamondatok nagy számában mutatkozik meg leginkább a ht-online adatbázis jellege és korpuszalapúsága. Bár a külső felhasználók nem módosíthatják a meglévő szócikkeket és újakat sem hozhatnak létre, arra van lehetőségük -- és ezt nagy örömmel és hálával fogadjuk --, hogy a meglévő szócikkekhez megjegyzéseket, javítási, kiegészítési javaslatokat stb. fűzzenek. Ezenkívül új szócikkeket is javasolhatnak a szintén a Termini honlapján található Ht fórumban. A fórum arra is alkalmas, hogy a ht szavak használatával és szótárazásával kapcsolatos legkülönfélébb kérdéseket megvitassuk: külső felhasználók a fejlesztőkkel, de akár a külső felhasználók egymással is. A fejlesztők számára a ht-online nem annyira az a hely, ahol adatoknak utánanéznek, hanem többnyire inkább munkaeszköz. A program lehetővé teszi számukra az adatbázis anyagának különböző szempontok szerinti sorrendbe rendezését, ill. listázását is. A fejlesztők az ábécérendbe állításon túl sorrendbe rendezhetik az adatbázis szócikkeit az azokat módosító fejlesztők szerint és a módosítások dátuma szerint, továbbá létrehozhatják az egyes régiók saját listáit, a külső vagy belső megjegyzésekkel ellátott szócikkek jegyzékét, valamint az egyes fejlesztők által módosított szócikkek listáját. Ezek a funkciók részben a szótár közös fejlesztése, részben pedig a szóanyag tudományos feldolgozása szempontjából fontosak.
Vissza az oldal tetejére